"Küzdelem a lelkekért" Világnézeti konfliktusok a hatvanas és hetvenes években

A szekció előadásai a szovjet típusú rendszerek magyar modelljének, a kádárizmus valóságának ideologikumát, illetve a korszak világnézeti alapú törekvéseit vizsgálják. A résztvevők a hagyományos egyháztörténeti kereteken túllépve két évtized vallásosságát nemzetközi és társadalomtörténeti kontextusban elemzik, elsősorban az ideológiai indoktrinációra adott válaszokat mutatják be. Az előadások egy négyéves kutatási program gyümölcsei, illetve a munkacsoport koordinálásával zajló széleskörű tudományos diskurzusba illeszkednek. A "hosszú hatvanas évek" megragadható jelenségeinek áttekintésén túl a szekció résztvevői a hetvenes évtized kutatásához vitaindító hipotéziseket fogalmaznak meg. A szekció résztvevői a kádárizmus változó intenzitású világnézeti küzdelmeit a mindennapi társadalmi interakciók részeként mutatják be.

Vitaindító: Tabajdi Gábor

Elnök: Fejérdy András

Szuly Rita: Narratíva - recepció - percepció. A nemzetközi békepapi mozgalom ideológia recepciója

Kutatásom fókuszában a nemzetközi katolikus békemozgalom egyik jelentős mozzanata, a Berliner Konferenz katholischer Christen aus europäischen Staaten eseménysorozat áll. Az 1960-as évektől csaknem évente megrendezett konferencia a békepapi mozgalom egy fontos momentuma volt. Előadásomban az ezen alkalmakon elhangzott, innen útjára indult gondolatokat, toposzokat igyekszem bemutatni, illetve arra a kérdésre választ adni, hogy tetten érhető-e ennek a nemzetközi diskurzusnak hatása, befolyása a magyar békemozgalom önmeghatározásában, befelé illetve kifelé irányuló kommunikációjában.

Wirthné Diera Bernadett: Kisközösségek a hetvenes években

A kisközösségi élet, a hit megélésének egyik legfontosabb színterévé vált a kommunista diktatúra időszakában. A hatalom egyházellenes törekvései nyomán fokozatosan szűkült a mozgástér, és a hívők számára alapvető kérdéssé vált, hogy megelégszenek-e a hatalom által biztosított "vallásszabadság"-gal, vagy egyéb utakat keresnek hitük gyakorlására. Már a negyvenes évek végén voltak olyan papok és szerzetesek, akik az egyház továbbélésének zálogát az öntevékeny közösségekben látták, és mindent megtettek annak érdekében, hogy minél több autonóm (az egyház tanításához és hierarchiájához azonban hűséges) csoportot hozzanak létre és segítsék életben maradásukat.

Erdős Kristóf: Mindennapi hátrányok. Másodrendű állampolgárok a hatvanas-hetvenes években

A "hosszú hatvanas évek" egyházi ifjúsági közösségeiről készített "Küzdelem a lelkekért" c. kiállításunk előkészítése során azzal a problémával szembesültünk, hogy a pártállam rendszerszintű diszkriminációja miatt másodrendű állampolgárokká váló hívő emberek története hiányzik a korszakról szóló szakirodalomból. Tudomásunk szerint Tomka Miklós vallásszociológus professzor egy 2008-ban közzétett tanulmányán kívül más kutató nem foglalkozott a jelenséggel. A tematika csak utalásszerűen található meg bizonyos történeti-szociológiai szakmunkákban és a korszakról szóló memoárirodalomban. Előadásomban egyrészt módszertani problémákra hívom fel a figyelmet, másrészt a témával kapcsolatos előtanulmányaimat ismertetem. Megközelítéseimet problémafelvetésnek tekintem, azt vitára bocsátva. A téma jövőbeni rendszeres kutatása hozzájárulás jelenthetne a Kádár-korszak társadalomtörténetének még jobb megismeréséhez.