Kádár-korszak, kádárizmus, korlátozott mozgástér: magyar modell?
Miskolc, 2022. szeptember 1-3.
Konferenciafelhívás
A levéltári forradalom nyomán immár több mint harminc évvel ezelőtt lehetővé vált az 1990 előtti államszocialista rendszerek kutatása történettudományi módszerekkel az egykori szocialista országokban. A többnyire totalitárius paradigmát követő, áldozatokra és tettesekre fókuszáló, köztörténeti és politikatörténeti kutatások után az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább a kutatói figyelem középpontjába került a társadalom, a társadalmi kölcsönhatások és a mindennapok történetének kutatása. Azonban az 1956 és 1990 közötti korszak hosszabb időtávú, összehasonlító kutatása jóval kevesebb figyelmet kapott, holott a Kádár-korszak történeti genealógiájának és hatásainak érthetőbbé tétele nem csupán a források bősége miatt lehetséges, hanem a visszatérő emlékezetpolitikai viták miatt szükségesnek is tűnik. A konferencia célja, hogy teret adjon a Kádár-korszak kutatásáról született eddigi eredmények és módszertani kérdések megvitatásának és ösztönözze a korszak értelemzését tágabb történeti folyamatok keretében.
A konferencia ebből a szempontból kívánja újragondolni a Kádár-korszak és a kádárizmus helyét a magyar történelemben, kifejezetten azt helyezve a vizsgálódások középpontjába, hogy mennyiben és hogyan volt sajátosan magyar modell a Kádár János nevéhez köthető korszak? A szembetűnő hasonlóságok és történeti kontinuitások jelentős részének számbavétele után arra keressük a választ, hogy az egyéni és társadalmi cselekvés formái mennyiben különböztek korábbi mintáktól vagy éppen követték azokat? Mitől vált az ország a szovjet tömb "legvidámabb barakkjává", miért beszélhettek magyar modellről vagy "gulyáskommunizmusról" számos területen? Melyek a történeti gyökerei, és milyen hosszú távú hatásai lehetnek a Kádár-korszaknak, valamint hogyan befolyásolták a korszak imázsát és mindennapjait a társadalom különböző csoportjai?
A szocialista diktatúra a "gondoskodó állam" szerepében mely területeken változtatta meg a társadalom tagjainak mindennapjait, ők hogyan válaszoltak erre, és miképp tudtak némi mozgásteret kivívni az állami intézményekkel szemben? Miben különbözött vagy hasonlított a "kádárizmus" más kelet-közép európai szocialista rendszerekhez? Összevethető-e a kádárizmus a térség és Európa korábbi, vele párhuzamosan létező és később létrejövő állami és társadalmi berendezkedési formáival (longue durée)? Milyen hasznot hozhat a Kádár-rendszernek, mint sajátos modernizációs kísérletnek az összehasonlítása a kortárs nyugati világ jellegzetességeivel?
A konferencia a jelenkor-történeti, szociológiai és politológiai kutatás, valamint a társadalomtudományok legjobb hazai műhelyeit és különösen fiatal kutatóit kívánja bevonni a közös gondolkodásba, a Kádár-korszak előzményeit, hatásait és emlékezetét tág időkeretben elhelyezve, több tudományág nézőpontjából is értelmezve.
Lehetséges témakörök, amelyekhez kapcsolódóan szekcióterveket várunk:
- Kádárizmus és gulyáskommunizmus: a politikai rendszer érzékelése, értelmezése, imázsa; a diktatúra korlátai: párttagok, "szürke zóna", ellenzékiek; érdekérvényesítés és a politikai részvétel lehetőségei;
- Államférfiak, államnők és hétköznapi történetek: az életrajzi módszer lehetőségei;
- Munkás, paraszt, értelmiség: osztálytársadalom és szubkultúrák; nemzedékek és társadalmi mobilitás; professzionalizáció és szakértők;
- Kultúra, tömegkultúra, tömegfogyasztás;
- Társadalmi nemek, identitások, szerepek;
- Két emelet boldogság: társadalmi igazságosság, jóléti diktatúra, szociálpolitika, szegénység; a családok mindennapjai és életmódja;
- Autonómia és szuverenitás: kelet-nyugati és más korszakokkal történő összehasonlítás (longue durée), intézmények és egyének mozgástere;
- Gazdasági és társadalmi "modernizáció"; első és második gazdaság: nagyipar és maszek, téesz és háztáji;
- Városok és falvak történetei: a településszerkezet, mikrotörténetek, térhasználat;
- Sorsunk, Közép-Európa: regionális és nemzetközi kapcsolatok;
- Rendészet és nyelvészet: emlékezetpolitika, új történeti intézetek, áldozat-tettes narratívák, oral history és public history.
A szervezők örömmel várnak egyéb, a témához kapcsolódó jelentkezéseket is.
A konferenciára szekció és előadás tervekkel lehet jelentkezni.
Az előadások tematikai kapcsolódása érdekében mindenkit arra buzdítunk, hogy a kollégákkal közösen összeállított szekciótervekkel jelentkezzen. A szekciótervekben a szekció témájának rövid bemutatása mellett kérjük az előadók előadásterveit is ismertetni.
A szekciótervekben három, maximum négy előadást várunk (több jelentkező esetén két részből - például kétszer három előadásból - álló szekciók is lehetnek), valamint kérjük, hogy lehetőség szerint jelöljék meg a szekció tervezett elnökének és vitaindítójának (discussant) nevét (ez később is pótolható).
Kifejezetten várjuk nem csupán történész és politológus, hanem más tudományágak művelőinek (pl. szociológia, nemzetközi tanulmányok, irodalomtörténet, néprajz, művészettörténet, antropológia, zenetörténet) szekció- és előadásterveit, valamint kutató-levéltárosok, doktoranduszok és végzős egyetemi hallgatók jelentkezését a határon túlról is. A konferencia előadásainak publikálását témánként tervezzük. A nem szekciótervben beadott előadásterveket a szervezők szekciókba sorolják.
A szekciótervekben kérjük feltüntetni: a szervező nevét, foglalkozását/beosztását, intézményét, elérhetőségét (email), a szekció címét, legfeljebb 2000 karakter hosszú problémafelvetését, a résztvevő személyek tervezett előadásainak munkacímét, a szekciót levezető elnök és az előzetesen felkért, vitaindító nevét (utóbbi két név később is pótolható). Egy szekcióban három 20 perces előadás, egy vagy két tízperces felkért hozzászólás (vitaindító) szerepelhet.
Az előadásterveknek az előadó neve, foglalkozása/beosztása, intézménye és email-címe mellett tartalmaznia kell az előadás címét és legfeljebb 2000 karakter hosszú rezüméjét.
Ha bármilyen kérdése van a konferenciával kapcsolatban, kérem, a kadarizmus@gmail.com e-mail címre írja meg!
