A Kádár-korszak a globalizációban 2.

Szeptember 1., 15.15-17.15, 2. terem

A globalizáció legújabb hullámának jelentkezése a Kádár-korszak idejére esett. Két részből álló szekciónk előadói azt vizsgálják, hogy a világgazdaságban, a hétköznapi életben, kultúrában és másutt tapasztalható globalizációs tendenciák miként érintették az alapvetően elzárkózásra törekvő (vagy legalábbis annak vélt) államszocialista / szovjet variáns rendszerek közé tartozó Magyarországot az 1960-as évektől a rendszerváltásig. A két panel egyaránt az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti kutatócsoport munkatársaira épül, de felkért hozzászólónak és előadónak is felkértünk a csoporton kívüli szakembereket is.

Vitaindító: Apor Péter

Elnök: Tomka Béla

Bódy Zsombor: A technokrácia rejtett globalizációja a kétpólusú világban. A magyar technokraták mozgástere az 1960-as, 1970-es években

Az előadás az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) alapításának és 1960-as, 1970-es évekbeli tevékenységének rövid bemutatásán keresztül vizsgálja a technológia transzferről formált Kádár-kori elképzeléseket, és a megvalósuló gyakorlatot. Az OMFB-t a konszolidálódó kádári vezetés az 1960-as évek legelején abból a célból hozta létre, hogy az Magyarország számára a technológiai fejlesztési irányok kidolgozója legyen, és koordinálja a szükségesnek ítélt technológiák nemzetközi beszerzését. A pártvezetés Magyarország gazdasági fejlődésének dinamizálását várta ettől az intézkedéstől. Az OMFB révén a különféle magyar technokrata csoportok képessé váltak transznacionális kapcsolathálók építésére, és egyes technológiák importjára is sor került e szervezet közreműködésével. Mindez végül is nem bizonyult sikeresnek a magyar gazdaság középtávú fejlődése szempontjából, ám a technokrácia megnövekedett szerepe a rendszer sajátos jellemvonásává vált, amely részben a hatalomgyakorlás módját is meghatározta, és következményei a mindennapokban is megjelentek.

Bencsik Péter: A globalizáció hatása a határrezsim liberalizálódására a Kádár-korszak második felében

Az előadás bemutatja, hogy az 1970-es években újabb lendületet kapó globalizáció hogyan járult hozzá a korábban bezárkózó, a világ többi részétől elhatárolódó államszocialista rendszer fokozatos határnyitásához. A kádári Magyarország különösen jó példája ennek a folyamatnak, a vasfüggönnyel jelképezett zárt határok és utazási korlátozások lassú oldódásának.

Max Trecker: The Role of Private Entrepreneurship in State Socialism: The GDR in Comparison with Poland and Hungary

The economic policy agenda of the East German state-socialist regime has often been described as extremely orthodox in nature and - with the exception of a short period in the 1960s - hostile to reform. The GDR is usually contrasted with Poland and Hungary where debates on economic reform and deviations from Soviet orthodoxy figured more prominently. However, it is often overlooked that the GDR entertained the largest private sector of any of the CMEA economies up till the early 1980s. This leads to the question, why the GDR leadership differed from the Soviet example on such an important topic and how the East German attitude towards private entrepreneurship compares to the Polish and Hungarian experience under state-socialism. In my paper, I analyze the ambiguous relationship between the three respective state parties and private entrepreneurship with a focus point on the GDR. I pay special tribute to the late 1980s and the role private entrepreneurs were supposed to play in either reforming or dismanteling socialism.