Káderek. Módszertani szempontok a kvalitatív szociológiai források történeti feldolgozásához

A konferencia egyik alapvető célkitűzése a Kádár-korszakot vizsgáló kutatások elméleti és módszertani perspektíváinak, elemzési szempontjainak megvitatása, valamint, hogy teret adjon a korszak tágabb, újszerű elemzésének. Ehhez kapcsolódóan szekciónk az 1956-1990 közötti időszak egyik emblematikus, ugyanakkor korántsem homogén társadalmi csoportja, a káderek korabeli szociológiai kutatási anyagaiban rejlő kutatói lehetőségekre fókuszál. A szekcióban a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely e témában releváns két kutatási gyűjteményét mutatjuk be: Kovács M. Mária és Örkény Antal 1991-ben "Káderek" címmel kötetként is megjelent kutatási anyagait tartalmazó gyűjteményét, valamint Dávid János Salgótarjáni munkáskutatások gyűjteményét. Ezek az interjús gyűjtemények egyfelől lehetőséget adnak arra, hogy a korabeli kutatók perspektíváit, vizsgálati módszereit és kutatási megfontolásait is figyelembe véve alkothassunk teljesebb képet a Kádár-kori társadalom egyik politikailag kedvezményezett csoportjáról, másfelől azt eredményezik, hogy a szociológián kívül is elérhetővé válnak a publikációkon túl olyan források, amelyek az adatok mélyebb, akár újszerű értelmezését, a társadalmi folyamatok és mechanizmusok pontosabb megértését eredményezhetik. A korabeli kvalitatív kutatások jelentős szerepet játszhatnak az egyéni attitűdök és döntések, valamint a kollektív társadalmi mozgások és a hosszú távú társadalmi folyamatok értelmezésében. Az egyéni életpályák rekonstruálásán keresztül egyúttal arra is lehetőség nyílik, hogy feltárjuk a rendszeren belüli mozgástereket, egyéni stratégiákat, érzékeltessük a behódolás, az igazodás és az ellenállás pontjait összekötő skálát. A szekció 2. részében kerekasztal beszélgetést tervezünk a kutatókkal, Dávid Jánossal és Örkény Antallal, illetve a gyűjteményeket gondozó szociológusokkal Kovács Évával, Szabari Verával és Vajda Rózával arról, hogy milyen kutatói érdeklődés, módszertani elvek, tudományos és politikai keretek határozták meg az adott kutatásokat, és ma hogyan elemezhetők e kutatási anyagok, milyen tudásokra van szükség az értelmezésükhöz.

Vitaindító: Vajda Róza

Elnök: Kovács Éva

Horváth Anna: Egy munkáskultúra- és életmódvizsgálat Magyarországon az 1980-as években. Dávid János "Salgótarjáni munkáskutatások" gyűjteményének bemutatása

Dávid János az 1980-as évek elején szociológiai kutatást végzett a salgótarjáni gyárak környékén élő munkásság körében. A kutatómunka előzménye a 10 évvel korábbi, Kemény István vezette felmérés ugyanezen a helyszínen. A kutatás a magyarországi munkásság életmódjának, kultúrájának, társadalmi helyzetének pontosabb megismerésére vállalkozott. A munkásság ilyen vizsgálata útján Dávid János és munkatársai a magyar társadalom szerkezetéről, annak történelmi ívű mozgásainak jelenbeli manifesztációiról és lehetőségeiről kívántak pontosabb képet kapni. Ahogy a gyűjtemény részeként megőrzött "Elméleti alapozás..." című dokumentumban fogalmaznak: "az egész társadalom szerkezetének, s ezen belül egy-egy réteg, csoport összetételének, jellemzőinek kutatása nem oldható meg az osztály, réteg, csoport történetének, történeti helyzetének számbavétele nélkül". Az alapvetően kérdőíves vizsgálat mellett Dávid és munkatársai rengeteg interjút készítettek a salgótarjáni üzemekben és a város egyik munkásnegyedében. Előadásomban az akkori felmérés 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelyben őrzött kutatási anyagainak bemutatása és tartalmi ismertetése mellett kitérek a gyűjteményben megtalálható dokumentumok főbb formai jellemzőire is. Az előadás ezzel betekintést nyújt a Kádár-korszak egy meghatározó társadalmi rétege, a munkásság életébe, illetve annak akkori szociológiai kutatásának egy formájába és lehetőségeibe. Az archívum a magyar kvalitatív társadalomkutatás örökségét őrzi és gondozza a szociológia '60-as évektől történő újraintézményesülésétől a rendszerváltás időszakáig. Dávid János gyűjteményével, melynek egyik tagja az előadásban bemutatásra kerülő kutatási dokumentáció, az archívum a munkások világára, kultúrájára, életmódjára irányuló kutatásait teszi elérhetővé a szélesebb kutatói közönség számára.

Gergely Júlia: Szakérettségizők, megváltozott életek, visszaemlékezések. Örkény Antal "Káderek" kutatási gyűjteményének bemutatása

Örkény Antal a 80-as, majd a 90-es évek elején Kovács M. Máriával két hullámban foglalkozott "az ötvenes évek kínálta nagy karrierekkel és mobilitási pályákkal", illetve azok társadalmi lenyomataival. A rövid ideig tartó, 1948-ban bevezetett, majd 1955-ben megszüntetett szakérettségis rendszerben alig húszezer ember élete új irányt vett, váratlanul tanulás, mobilitás, új kapcsolatok építése, új élet vált lehetővé számukra. A szakérettségi célja a rossz társadalmi helyzetű, érettségivel nem rendelkező "munkásgyerekek" támogatása volt, lehetőség a középfokú végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra és az érvényesülésre, egyúttal az állam oldaláról az egyre jobban növekvő "káderigény" kielégítésére. A kiválasztottak életútja két évig egybeforrt, ezzel a felemelkedés lehetősége mellett közös identitást, közös emlékeket is kaptak. Örkény Antal és Kovács M. Mária, arra keresve a választ, hogy a nyolc évfolyamnyi egykori szakérettségiző élete hogyan alakulhatott az iskola befejezése után, életútinterjúkat készített résztvevőkkel, majd tíz év elteltével újra felkeresett közülük többeket. Az emlékezés közben "hamar kiderült, hogy a szakérettségi emléke ma is szélsőséges indulatokat ébreszt az egykori hallgatókban". Az előadás a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely munkáskutatással foglalkozó anyagai közül Örkény Antal gyűjteményének segítségével mutatja be a Kádár-korszak egyik "kísérletét" és annak társadalmi hatásait, valamint szociológiai kutatását és mai elemzési lehetőségeit. Az archívumban lévő gyűjtemény a szakérettségit szerzettekkel készített interjúkon alapuló köteten túl számos, abban meg nem jelent interjúrészletet, interjútöredéket is tartalmaz.

Kerekasztal-beszélgetés, résztvevők: Dávid János, Örkény Antal, Kovács Éva, Szabari Vera és Vajda Róza

Kerekasztal beszélgetés a bemutatásra kerülő gyűjtemények kutatóival, Dávid Jánossal és Örkény Antallal, illetve a gyűjteményeket gondozó szociológusokkal Kovács Évával, Szabari Verával és Vajda Rózával arról, hogy milyen kutatói érdeklődés, módszertani elvek, tudományos és politikai keretek határozták meg az adott kutatásokat, és ma hogyan elemezhetők e kutatási anyagok, milyen tudásokra van szükség az értelmezésükhöz.