Populáris kultúra 2. Tévé és film

Szeptember 1., 15.15-17.15, 8. terem

Vitaindító: K. Horváth Zsolt

Elnök: K. Horváth Zsolt


Mravik Patrik Tamás: Elbeszélt kádárizmusok. Filmkészítés és ideológia viszonyának átalakulása a korai Kádár-korszakban

Az előadás során a korai Kádár-korszak filmtörténetéről, az ideológia és a filmkészítés viszonyának átalakulásáról szóló disszertációm legfontosabb téziseit, összefüggéseit szeretném bemutatni, igazodva a konferencia - a Kádár-korszak megértéséhez új típusú utakat kereső - célkitűzéséhez. Az interdiszciplináris - elsősorban a társadalomtörténeti és a filmtörténeti megközelítésekre építő - disszertáció a filmkészítés teljes folyamatának társadalomtörténeti és diszkurzív értelmezésére vállalkozott, a forgatókönyvfejlesztéstől, a filmkészítéssel kapcsolatos művészeti vitákon és az elkészült alkotásokon keresztül a kritikai recepcióig, valamint a mozibemutatás rituáléiig. Az elemzés fókuszában végig az állt, hogy a filmkészítéshez kapcsolódó társadalmi gyakorlatok során milyen módokon volt jelen az ideológia, milyen módon alakította a cselekvők döntéseit, filmkészítésről és önmagukról alkotott képzeteit. A kulturális formák megalkotásának társadalmi és ideológiai gyakorlatainak elemzésével két tágabb, - a szocialista korszak értelmezése és értékelése szempontjából véleményem szerint jelentős - történeti problémára próbálok reflektálni. Egyrészt arra a folyamatra, amely során a kádárizmus kísérletet tesz saját önreprezentációs, önértelmező karakterének megalkotására a filmkultúra területén, kialakítva ezáltal a kompromisszumok és együttműködések szabályrendszerét is. Másrészt az 1956 utáni időszak elemzésével azt a változást is körbejárom, hogy milyen módon jelentkeznek a totalitárius működésből poszttotalitárius működésbe való átmenet formái a társadalmi, művészeti és diszkurzív kulturális gyakorlatok területén.

Bánszki Kristóf: A Linda és a nyolcvanas évek magyar társadalmi képzelete

Az 1984-es bemutatását követően a Linda hamar a Magyar Televízió legikonikusabb alkotásainak egyikévé vált. Sikerének titka nagyrészt a procedurális szériák műfaji jegyeinek tudatos alkalmazásában rejlik, valamint abban, hogy a Linda készítői a nyugati mintákat a magyar társadalmi viszonyokhoz igazították, ugyanakkor megfeleltették a pártállam ideológiai elvárásainak, míg a sorozat más tekintetben a nyolcvanas évek reformista attitűdjét is tükrözi. A széria egyfajta protokapitalista narratívaként és korai magyar (szocialista) márkaépítési kísérletként is felfogható. Előadásomban a rendőrség és a bűn szocialista reprezentációjának újszerűségét, valamint a főszereplő karakterét vizsgálom. Linda, a rendőrnő ugyanis egy atipikus szocialista hős, az aktív, elszánt, cselekvőképes női hős ritka példája.

Lakatos Gabriella: A Kádár-korszak szórakoztató műfajfilmhez való viszonyának bemutatása a Hyppolit és a többiek című tévéműsor példáján keresztül

1931 és 1944 között a piaci alapon, közvetett állami kontrollal működő filmipar elsősorban szórakoztató célú műfaji filmeket gyártott, 1948-tól azonban kizárólagos állami támogatás és erős ideológiai kontroll jellemezte a filmgyártást. Bár a hatvanas évekig a filmgyártás komoly szegmensét jelentették a szórakoztató műfaji alkotások, a szerzői film térhódításával folyamatosan veszítettek súlyukból és számbeli arányuk is jelentősen csökkent. Sok esetben a kultúrpolitika a műfaji film eredeti, szórakoztató szerepét negligálva erős ideológiai tartalommal, propaganda céllal hasznosította az egyes műfajok kódrendszerét (például a szabotázsfilmek esetében). A szocialista időszak filmgyártását tehát a szórakoztató műfaji filmek és a '45 előtti filmes hagyománnyal kapcsolatos ambivalencia jellemezte: miközben volt egyfajta lenézés a "pusztán" szórakoztató funkciót betöltő alkotásokkal és azok készítőivel szemben (például Keleti Márton, Gertler Viktor), a hatvanas évek filmtermésének jelentős részét adták a műfaji darabok (vígjátékok, kalandfilmek stb.). Ezt a kettős viszonyt szeretném előadásomban az 1968-ban készült Hyppolit és a többiek című televíziós műsor esettanulmányán keresztül bemutatni. A Mezey Mária főszereplésével készült hatrészes sorozat a harmincas évek elejétől a hatvanas évekig tekinti át a magyar szórakoztató film történetét.